Néhány szó a sós vizes medencefertőtlenítésről; vizsgáljuk meg, hogy valóban „vegyszermentes” és „teljesen automatizált” eljárásról van-e szó.
A cikkben leírtakkal azt szeretnénk megmutatni, hogy a rendszer előnyeit hogyan tudja maximálisan a javára fordítani, elkerülve az esetleges buktatókat, kellemes és biztonságos fürdőzést biztosítani maga és családja részére.
Vegyszermentes?
Ma már sokak számára jól ismert a sós vizes vízfertőtlenítési eljárás, melynek során a sóbontó készülékben az egyszerű konyhasó (NaCl) elektorlízis hatására ionjaira bomlik, a kémiai folyamat eredményeként pedig – a hidrogéngáz és nátriumhidroxid mellett – hipoklórsav, szabad aktív klór keletkezik, mely a medencében található összes mikroorganizmust elpusztítja.
Kifejezett előnye az elektrolízis során keletkezett szabad aktív klórnak, hogy sokkal kevésbé irritatív hatású a szemre és a bőrre nézve, mint a folyékony vegyszer, vagy tabletta formájában adagolt klór. A folyamat végén kristálytiszta, kiváló minőségű medencevizet kapunk, ami általában még az érzékenyebb bőrű fürdőzők számára is kellemes közérzetet biztosít a medencében.
Első tévhit
- Tévhit: Ez a fajta vízfertőtlenítési eljárás teljesen „klórmentes”.
- Valóság: Mivel a vízben teszttel is kimutatható klór található, így klórmentességről nem beszélhetünk. Abban az értelemben, hogy nem kell a vízbe klórt, klórszármazékot tenni, nevezhetjük klórmentesnek, mert a rendszer használatával megszabadulunk a klór (tabletta vagy folyadék) kezelésétől, adagolásától, illetve az egyéb adalékok (algamentesítő, stabilizátor stb.) jelenlététől a vízben.
Automatizált?
Ebben az eljárásban is a klór felelős a káros mikroorganizmusok felszámolásáért, de egyáltalán nem mindegy, hogy klórból mennyi van a medencében, akár túl sok, akár túl kevés, nem biztonságos a fürdőzés.
Ezzel összefüggésben a sóbontásos vízfertőtlenítés egyik legkényesebb és legfontosabb pontja a víz helyes pH-értékének beállítása, mivel a elektorlízis során keletkezett nátronlug a pH-értéket megemelheti, ez pedig rontja a sóbontó hatékonyságát.
A sóbontók családjában találhatók olyan készülékek, amelyek mérik és szabályozzák a víz pH-értékét és klórkoncentrációját. A pH-érzékelő, ha túl magas értéket mér, sav adagolással korrigálja azt, a klórérzékelő pedig a szerint, hogy kevés vagy sok klórt észlel a vízben, ki-be kapcsolja a sóbontó készüléket.
Másik tévhit
- Tévhit: A víztisztítás így tényleg teljesen automatizált, ezek után a medence környékére sem kell menni, a medence vize egész szezonban vízkémiai szempontokból kiegyensúlyozott és egészséges lesz.
- Valóság: Mivel a víz élő rendszer, a vízkémiát sok más dolog is befolyásolja, még ez az automatizált rendszer is megkíván némi emberi beavatkozást.
Mik azok a tényezők, amelyek a medence klórtartalmára befolyással vannak?
A környezeti hatások összhatását nehéz előre kiszámítani. A legfőbb befolyásoló tényezők:
- A víz keménysége
- A víz hőmérséklete
- A napsütéses órák száma
- Felhőszakadások
- A fürdőzés intenzitása
- Az érzékelők kopása, piszkolódása
Biztonságos medencehasználat és ellenőrzés
Automatizált medencénk nem igényel több odafigyelést, mint heti egyszeri, kézi teszterrel történő mintavételt, amiből biztosan megállapíthatjuk, hogy mind a pH, mind a klórtartalom a megfelelő, egészséges határértékeken belül van.
Ha úgy találjuk, hogy a klórszint nem megfelelő, akkor a sóbontó alapbeállításán valószínűleg módosítani kell. Egyszerű, pH- és klórérzékelő nélküli sóbontók esetében pedig ez az eljárás elkerülhetetlen a biztonságos medencehasználat érdekében.
Szeretné maximális kényelemben és biztonságban élvezni medencéjét?
Segítünk kiválasztani az Ön igényeihez és medencéjéhez tökéletesen passzoló automatizált sóbontó és pH-szabályzó rendszereket, hogy a víz egész szezonban kristálytiszta és egészséges maradjon.